Hagyd aludni a papát?

Zenészcsaládokban előfordul az a dilemma is, amire Judit és Vica történetei hívták fel a figyelmem: ha a zenész apuka vasárnap hajnalig koncertezett, akkor a hét utolsó napján mennyire lehet / legyen rá tekintettel a család? Hagyják őt aludni délutánig (esetleg anya vigye el a gyerkőcöket játszóházba, ikeázni, stb.), vagy keltsék fel pár óra alvás után apát, hogy együtt lehessenek? 

Judit ezt írta nekem:
"Nem könnyű a zenészélet, főleg akkor, ha feleség és gyerekek (család) is tartoznak hozzá. A családi élet a megszokott mederben folyik, amit csak az éjszakai koncertekkel járó, 'a nappalt pihenéssel kéne tölteni' próbálkozások borítanak fel - főleg, ha kis lakásban él a család.

Gyermekeimmel elég sűrű látogatói voltunk az Orczy kertnek, ami elég közel volt hozzánk, hogy Papa tudjon pihenni, és mi is jól érezhessük magunkat. A fiúk ma már nagyon, gyakran csak én vagyok itthon, és lábujjhegyen közlekedek, ha a Papa alszik. :)"

Vicával nemrég beszélgettem, ő a következőket mondta:
"Amikor megismertem a férjemet, hamar megtudtam róla, hogy zenész, és azt is, hogy számos hétvégéje be van táblázva. Ezt vasárnaponként igyekszik kipihenni, mert van egy 'civil' állása is, ahol hétfőtől péntekig helyt kell állnia. Hamar összeköltöztünk, gyorsan jöttek a gyerekek, és egy idő után nemcsak bennük, hanem bennem is megfogalmazódott az igény arra, hogy vasárnaponként Apa is legyen velünk. Ezért vasárnap legkésőbb 10-kor felébresztem őt, akkor is, ha 5-re ért haza, hogy a napot együtt tudjuk tölteni. Olyankor nagyon álmos, de ő is belátja, hogy azt az időt, amit családdal tölthet, nem pótolja semmi."

Te Judit vagy Vica döntésével értesz inkább egyet?